Jekatyerinburg a Szeverdlovszki terület központja, és Oroszország legnagyobb ipari városa. Az Ural hegység keleti részén, az Iszety folyó partján fekszik. A város nyugati határán húzódik Európa és Ázsia határvonala. A negyedik legnagyobb város Oroszországban, közel 1,3 millió lakossal. Jelentős ipari szerepe mellett a régió vezető oktatási és tudományos központja.
Története
Az 1721-ben alapított települést I. Katalin tiszteletére nevezték el Jekatyerinburgnak. A hivatalos születésnap 1723. november 28., ekkor kezdte meg működését a város első vasfeldolgozó üzeme. 1924-től 1991-ig Jakov Mihajlovics Szverdlov, a bolsevik mozgalom vezetője nevét viselte a település. 1991-ben a városi duma képviselői állították vissza az eredeti elnevezést.
Az Októberi forradalom után 1918-ban a bolsevikok itt tartóztatták le, és végezték ki a Romanov dinasztia utolsó orosz cárját, II. Miklóst és családját. Oroszország nagy ipari központjává az 1920as években vált a város, ekkor építették a híres Uralmas-t, ami Európa legnagyobb nehézgépgyára lett. A II. Világháború alatt számos üzem termelését helyezték át ide a harcok által érintett területekről.
Látnivalók
Operaház, cirkusz, múzeumok, színházak, könyvtárak, mozik, továbbá éttermek, kávézók, pubok és nightclubok széles választéka tárul az ideérkező látogató elé.
A város ideális a téli sportok kedvelőinek a téli időszakban, nyáron pedig számtalan folyó és tó várja a fürdeni vágyókat. A környező hegyek népszerűek a hegymászók és a biciklisek körében. Az Oroszországban oly kedvelt vadászat szerelmeseit pedig a várost körülvevő erdők várják.
Jekatyerinburg egyik legszebb épülete, az 1912-ben épült operaház, amely egészen napjainkig páratlan Oroszország ázsiai részén. A város szívében található az 1723-ban felállított gát (Plotinka). A lenyűgöző XVIII. századi építmény a város ipari jelentőségét hangsúlyozza. A gát egyike azon régi gyári építményeknek, amelyet megőriztek, felújítottak. További ilyen épületek a Természeti Múzeum, az Urali Építészet Történeti Múzeuma - mindkettő az úgynevezett Történeti Közparkban található. Szintén itt látható a város legöregebb épülete, amely 1764-ben épült. A nemrég felújított műemlék jelenleg Szépművészeti Múzeumként üzemel.
A XVIII. században Jekatyerinburg jórészt fából épült város volt, bár voltak kőépületek is. A század vége felé, a XIX. század elején a klasszicizmus hatása befolyásolta a város képét. A stílus leghíresebb példája a Voznesenskaja hegyen lévő palota, és fényűző parkja. Templomok és kápolnák teszik teljessé a város panorámáját (bár a XX. század elején még körülbelül 50 templom volt a városban, mára csak 6 maradt fenn).
Építészetileg jelentős épületek még: a Főposta, az "Uralski Rabochi" nyomda, a filmstúdió, a híres Fehér Torony és a Dinamó Stadion. A szovjet időszak új trendeket hozott az építészetben, ebből a korszakból maradt ránk a Katonai Főhadiszállás épülete, az Urali Állami Műszaki Egyetem, a Vasúti Közigazgatás és a Filharmonikusok társaságának épülete.
Közlekedés
Jekatyerinburg nemzetközi légikikötője korábban katonai repülőtér volt, 1943-ban nyílt meg a polgári légi forgalom előtt. A város Oroszország egyik legjelentősebb vasúti csomópontja, a Transzszibériai vasút vonalán fekszik, és hét fővonal indul innen. Tömegközlekedése is fejlett. Bár a jekatyerinburgi metrónak mindössze 7 állomása van, jelentősége igen nagy, mivel a város ipari területét az Uralmas-t köti össze a belvárossal.